Az AI-t elutasító emberek

Sabine Zetteler, egy londoni kommunikációs ügynökség vezetője, határozottan ellenzi a mesterséges intelligencia (AI) használatát. Véleménye szerint az AI által generált tartalom értéktelen, és a közelmúltban olvasott egy megfogalmazást, amely úgy hangzott, hogy „miért olvasnék olyan dolgot, amit valaki nem volt hajlandó megírni”. Ez a gondolat mélyen rezonál vele, és úgy érzi, hogy az AI elterjedése elvitatja az emberi kreativitást és az értéket, amit a valódi, ember által írt tartalom képvisel. Ügynöksége körülbelül tíz fős csapattal működik, ahol néhányan teljes, míg mások részmunkaidőben dolgoznak. Zetteler megkérdőjelezi, hogy mi értelme van olyan tartalom küldésének, amelyet nem ők írtak, és hogy miért kellene élvezniük egy AI által generált újságot vagy zeneszámot. Számára a munka és az élet öröme, az emberi kapcsolatok és a társadalmi értékek sokkal fontosabbak, mint a profit maximalizálása.

Zetteler nem egyedül van véleményével; sokan vannak, akik az AI inváziója ellenállnak, amely igazán 2022 végén kezdődött a ChatGPT megjelenésével. Azóta a ChatGPT és annak versenytársai rendkívül népszerűvé váltak, havi több mint öt milliárd látogatással. Azonban a mesterséges intelligencia rendszerek, mint a ChatGPT, hatalmas mennyiségű energiát igényelnek a betanításhoz, és a működtetésük is energiaigényes. A Goldman Sachs egy jelentése szerint egy ChatGPT keresés körülbelül tízszer annyi elektromosságot használ, mint egy Google keresés, ami sokak számára aggasztó.

Florence Achery, a Yoga Retreats & More tulajdonosa, szintén az AI elutasítóinak táborát erősíti, mondván, hogy az AI lélektelen és ellentmond az üzleti filozófiájának, amely az emberi kapcsolatokra épül. Achery Londonban dolgozik, és úgy véli, hogy az AI környezeti hatása is súlyos, mivel a szükséges energiafogyasztás rendkívül magas. „Szerintem az emberek nem is tudják, mennyire káros ez a környezetre” – mondja. Zetteler, aki tiszteletben tartja az AI által elérhető társadalmi előnyöket, aggódik a mesterséges intelligencia hosszú távú hatásai miatt is. Őt zavarja, hogy ha a versenytársai AI-t használnak, az milyen következményekkel járhat az üzletére. „Ha mindent a költségek alapján nézünk, akkor könnyen kiderülhet, hogy a profitom nem tűnik sikeresnek, de hogyan mérjük a sikert a társadalomhoz való hozzájárulásunk vagy a nyugodt alvásunk alapján?” – teszi fel a kérdést.

Seattle-ben él Sierra Hansen, aki a közszolgálatban dolgozik, és szintén elutasítja az AI használatát. Szerinte az AI használata rontja a problémamegoldó képességünket. „Az agyunk az, ami segít megszervezni a napjainkat, nem pedig AI rendszerek” – mondja. Hansen úgy véli, hogy az emberi kritikai gondolkodás elengedhetetlen, és ha egyszerű feladatokat bíznak az AI-ra, akkor nem tanulunk meg gondolkodni.

Mások azonban nem engedhetik meg maguknak az AI elutasítását. Jackie Adams, aki digitális marketing területén dolgozik, kezdetben szintén az AI környezeti hatásai miatt ellenállt, és azért, mert úgy érezte, hogy ez lustaságot jelent. Azonban munkatársai, akik már elkezdték az AI használatát ötletek generálására és szövegírásra, rákényszerítették őt, hogy csatlakozzon hozzájuk. „Ha nem alkalmazom az AI-t, akkor lemaradok” – mondja Adams, aki most már nem tekinti lustaságnak az AI használatát, sőt, úgy érzi, hogy az javítja a munkáját.

James Brusseau, a Pace University filozófia professzora, aki az AI etikájára specializálódott, úgy látja, hogy az AI elkerülhetetlen. „Ha tudni akarjuk, miért hoztak egy döntést, emberekre lesz szükségünk. Ha nem érdekel minket, akkor valószínűleg AI-t fogunk használni” – mondja Brusseau, aki arra figyelmeztet, hogy az AI hatása már most is egyre növekvő mértékben befolyásolja életünket. Az AI elkerülhetősége már rég elmúlt, és az embereknek alkalmazkodniuk kell a megváltozott körülményekhez, még akkor is, ha ez sokszor aggodalommal tölti el őket.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c15q5qzdjqxo