Harvard külföldi diákjai: megrémültünk és nem ezt vártuk

Shreya Mishra Reddy, aki 2023-ban felvételt nyert a Harvard Egyetemre, családja számára óriási boldogságot jelentett ez a hír. „Ez az a hely, ahová bárki Indiában szeretne bekerülni” – mondta a BBC-nek. Azonban most, amikor közeledik a diplomaátadó időpontja, Shreya kénytelen volt közölni a családjával a rossz hírt: lehet, hogy nem tud júliusban diplomázni az executive leadership program keretében, miután a Trump-adminisztráció megakadályozta Harvardot abban, hogy nemzetközi hallgatókat vegyen fel, „a törvények be nem tartása miatt”. Shreya elmondta, hogy nagyon nehéz volt a családja számára ezt hallaniuk, és még mindig próbálják feldolgozni a helyzetet.

Shreya Reddy azon körülbelül 6,800 nemzetközi hallgató közé tartozik, akik jelenleg a Harvardon tanulnak, és ők teszik ki az egyetem idei beiratkozásának több mint 27%-át. Ezek a hallgatók kulcsfontosságú bevételi forrást jelentenek az Ivy League iskolának. A külföldi hallgatók körülbelül egyharmada Kínából érkezik, míg több mint 700-an indiai diákok, köztük Shreya is. Jelenleg mindannyian bizonytalanok abban, hogy mi vár rájuk a jövőben. Harvard a lépést „jogellenesnek” nevezte, ami jogi kihívásokhoz vezethet, de ez a diákok jövőjét bizonytalanná teszi, legyen szó a nyári beiratkozásra várókról, a tanulmányok közepén járókról vagy a diplomájukra várókról, akiknek a munkalehetőségei a diákvízumaikhoz kötődnek. Azoknak, akik már a Harvardon tanulnak, át kellene lépniük más amerikai egyetemekre, hogy az Egyesült Államokban maradhassanak és megőrizzék vízumaikat.

Shreya reméli, hogy Harvard kiáll mellettük, és hogy valamilyen megoldás születik a helyzetre. Az egyetem kijelentette, hogy „teljes mértékben elkötelezett amellett, hogy fenntartja a nemzetközi hallgatók és tudósok fogadásának lehetőségét, akik több mint 140 országból érkeznek, és mérhetetlenül gazdagítják az egyetemet – és ezt az országot is”. A Harvard ellen tett lépés hatalmas következményekkel járhat a körülbelül egymillió nemzetközi hallgatóra nézve az Egyesült Államokban, és ez a Trump-adminisztráció által a felsőoktatási intézményekre gyakorolt egyre szigorúbb nyomás következménye.

A Fehér Ház áprilisban először fenyegette meg Harvardot a külföldi hallgatók kizárásával, miután az egyetem megtagadta a kijelölt változtatások végrehajtását a felvételi, alkalmazási és oktatási gyakorlatában. Ezen kívül közel 3 milliárd dollárnyi szövetségi támogatást is befagyasztottak, amelyet Harvard bíróságon támadott meg. A legutóbbi bejelentés, amelyet Kristi Noem, a Belbiztonsági Minisztérium vezetője tett, azzal indokolták, hogy az egyetem állítólag „erőszakot” és „antiszemitizmust” szított.

A kínai diák, Kat Xie, aki a STEM program második évében tanul, szintén sokkolva érzi magát. „Majdnem elfelejtettem a korábbi tilalom fenyegetését, és aztán csütörtökön hirtelen jött a bejelentés” – mondta, hozzátéve, hogy egy része már várta a legrosszabbat, ezért az utóbbi hetekben szakmai tanácsot keresett a tartózkodásának folytatásához az Egyesült Államokban. Azonban az opciók „nagyon problémásak és drágák” – tette hozzá.

Harvardnak 72 órát adtak, hogy eleget tegyen egy követeléslistának, hogy lehetőséget kapjon a nemzetközi hallgatók felvételének visszaállítására. Ezen követelések között szerepel, hogy az egyetem adja át a nem bevándorló hallgatók öt évre vonatkozó fegyelmi nyilvántartásait. A Trump-adminisztráció emellett Kínát is megcélozta, amikor Noem azt állította, hogy Harvard a Kínai Kommunista Párttal „koordinál”.

Peking pénteken reagált, és bírálta az oktatás politikai célú felhasználását, kijelentve, hogy a lépés csak árt az Egyesült Államok nemzetközi megítélésének. Abdullah Shahid Sial, egy pakisztáni diák, aki szintén érintett a helyzetben, azt mondta, hogy ez nem az, amire számított. Elmondta, a külföldi hallgatók azért jelentkeznek az Egyesült Államokba, mert úgy érzik, hogy itt nyitottak és gazdag tapasztalatokkal találkozhatnak. Most azonban a nemzetközi hallgatók közösségében félelem és bizonytalanság uralkodik a legújabb fejlemények miatt.

Shreya és Abdullah egyaránt rámutattak arra, hogy a helyzet nemcsak a jelenlegi hallgatókat érinti, hanem a jövőbeli felvételizőket is, akik már elutasították más iskolák ajánlatait. A nemzetközi hallgatók számára a jövő egyre bizonytalanabb, és a Harvard körüli helyzet csak tovább fokozza ezt a feszültséget.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cm2k0pl3ex7o