Ki Robert Prevost, az új XIV. Leo pápa?

A Szent Péter-bazilika erkélyéről nem sokkal azelőtt, hogy Robert Francis Prevost nevét kihirdették, a tömeg már lelkesen énekelte: „Viva il Papa!”, azaz „Éljen a pápa!”. Robert Prevost, aki 69 éves, a 267. pápaként lép a Szent Péter trónjára, és a Leo XIV nevet választotta magának. Ezzel ő az első amerikai pápa, ám latin-amerikai kardiálisként is számon tartják, hiszen hosszú éveket töltött misszionáriusként Peruban. Chicago-ban született 1955-ben, spanyol és francia-olasz származású szülők gyermekeként. Már fiatal korában, ministránsként szolgált, majd 1982-ben szentelték pappá. Három évvel később Peruba költözött, de rendszeresen visszatért az Egyesült Államokba, hogy lelkészként és prior-ként tevékenykedjen szülővárosában. Perui állampolgársággal is rendelkezik, és szeretettel emlékeznek rá, mint aki dolgozott a marginalizált közösségekkel, és hidakat épített.

Prevost tíz évet töltött helyi plébánosként és szemináriumi tanárként Trujillóban, Peru északnyugati részén. Mint pápa, Leo XIV, első szavaiban tisztelettel adózott elődjének, Ferenc pápának. „Még mindig halljuk a fülünkben Ferenc pápa gyenge, de mindig bátor hangját, aki megáldott minket” – mondta, majd hozzátette: „Egyesülve és kéz a kézben Istennel, haladjunk együtt előre.” A pápa említést tett az Ágoston-rendi közösségben betöltött szerepéről is. Ferenc 2014-ben Chiclayo püspökévé nevezte ki, és Prevost jól ismert a bíborosok körében is, hiszen a latin-amerikai püspökök dikasztériumának prefektusaként fontos feladatokat látott el, beleértve a püspökök kiválasztását és felügyeletét. 2023 januárjában érsekké léptették elő, pár hónappal később pedig bíborossá is vált.

Az új pápa első intézkedései iránti figyelem már most is érezhető, hiszen sokan kíváncsiak, hogy folytatja-e elődje reformjait a katolikus egyházban. Prevostról úgy tartják, hogy osztja Ferenc véleményét a migránsokkal, a szegényekkel és a környezettel kapcsolatban. Egykori szobatársa, John Lydon tiszteletes a BBC-nek úgy nyilatkozott Prevostról, mint „nyitott”, „lelkileg közvetlen” és „nagyon aggódó a szegényekért” személyiség. Prevost saját hátteréről is beszélt egy olasz tévécsatornának, ahol elmondta, hogy bevándorló családban nőtt fel. „Az Egyesült Államokban születtem… de a nagyszüleim mind bevándorlók voltak, francia, spanyol… Nagyon katolikus családban nőttem fel, mindkét szülőm aktívan részt vett a plébánián” – tette hozzá.

Bár Prevost az Egyesült Államokban született, a Vatikán második amerikai pápaként tartja számon, Ferenc pápát Argentínából származónak. Az utóbbi hónapokban úgy tűnik, hogy Prevost bírálta az Egyesült Államok alelnökének, JD Vance-nek a nézeteit. A nevében futó közösségi média fiók egy olyan posztot osztott meg, amely bírálta a Trump-adminisztráció döntését, miszerint egy amerikai lakost deportáltak El Salvadorba. A posztban az állt: „JD Vance téved: Jézus nem arra kér minket, hogy rangsoroljuk mások iránti szeretetünket.”

Peruban töltött időszaka alatt Prevost nem tudta elkerülni a szexuális zaklatási botrányokat, amelyek az egyházat körülölelték, habár egyházmegyéje határozottan tagadta, hogy bármilyen leplezési kísérletben részt vett volna. A Leo név választásával Prevost a dinamikus társadalmi problémák iránti elkötelezettségét jelezte, ahogy szakértők kifejtették. Az első Leo pápa, aki 461-ben fejezte be szolgálatát, találkozott Attila hun királlyal, és meggyőzte őt arról, hogy ne támadja meg Rómát. Az utolsó Leo pápa 1878-tól 1903-ig vezette az egyházat, és jelentős írást tett közzé a munkásjogokról.

Az új pápa LGBT-ügyekkel kapcsolatos nézetei még nem világosak, de egyes csoportok, köztük a konzervatív Bíborosi Kollégium, úgy vélik, hogy Prevost talán kevésbé támogató, mint Ferenc. Leo XIV azonban támogatását fejezte ki egy Ferenc által kiadott nyilatkozat iránt, amely lehetővé tette a házasságon kívüli párok áldását, bár hozzátette, hogy a püspököknek az adott helyi kontextusok és kultúrák szerint kell értelmezniük az ilyen irányelveket.

A klímaváltozásról szólva Prevost hangsúlyozta, hogy ideje átállni a „szavaktól a tettekig”. Felhívta az emberiséget, hogy építsenek ki egy „közvetlen kapcsolatot” a környezettel, és konkrét intézkedéseket javasolt a Vatikánban, beleértve a napkollektorok telepítését és az elektromos járművek használatát. Leo XIV támogatta Ferenc döntését, hogy először engedélyezze nők csatlakozását a püspökök dikasztériumához, mondván, hogy „többször is láttuk, hogy a női nézőpont gazdagítja a folyamatot”. Az új pápa választása jelentős lépés az Egyház történetében, hiszen Chicago szülötte, Robert Prevost a legelső észak-amerikai pápa, akit a bíborosok a Sixtus-kápolnában választottak meg, ahol egy imával kezdődött a szertartás. A hagyomány szerint az újonnan választott pápáknak nevet kell változtatniuk, ami Prevost esetében a Leo XIV névre esett.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c0ln80lzk7ko