Egészség

Űrkertészet: Élelmiszertermesztés az űrlaboratóriumokban kezdődik

A steak, püré és desszertek űrhajósok számára hamarosan egyedi sejtekből nőhetnek ki a világűrben, amennyiben egy ma elindított kísérlet sikeres lesz. Az Európai Űrügynökség (ESA) projektje azt vizsgálja, hogy a laboratóriumban termesztett élelmiszerek mennyire életképesek a súlytalanság és a magasabb sugárzás körülményei között, amelyek nemcsak az űrállomáson, hanem más bolygókon is jelentkeznek. Az ESA támogatja ezt a kutatást, hogy új módszereket fedezzen fel az űrhajósok étkezésének költségeinek csökkentésére, amelyek akár napi 20 000 fontot is elérhetnek.

A projektben részt vevő csapat azt állítja, hogy ez az első lépés egy kisebb kísérleti élelmiszergyártó üzem fejlesztéséhez, amelyet két éven belül az International Space Station (ISS) fedélzetén terveznek felállítani. Dr. Aqeel Shamsul, a Bedfordban működő Frontier Space vezérigazgatója és alapítója szerint a laboratóriumban termesztett élelmiszerek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a NASA célja, miszerint az emberiség több bolygón is éljen, megvalósuljon. „Az álmunk az, hogy gyárakat hozzunk létre az űrben és a Holdon” – nyilatkozta a BBC Newsnak. „Gyártási létesítményeket kell építenünk a világűrben, ha azt szeretnénk, hogy az emberek élni és dolgozni tudjanak az űrben.”

A laboratóriumban termesztett élelmiszerek olyan alapanyagokból állnak, mint a fehérje, zsír és szénhidrát, amelyeket kémcsövekben és tartályokban növesztenek, majd feldolgoznak, hogy azok hasonlítsanak az általános élelmiszerekhez ízben és megjelenésben. Az Egyesült Államokban és Szingapúrban már kapható laboratóriumban termesztett csirkehús, míg a laboratóriumban termesztett steak az Egyesült Királyságban és Izraelben a jóváhagyásra vár. A Földön a hagyományos mezőgazdasági élelmiszer-termelési módszerekkel szemben a technológia környezeti előnyöket kínál, mint például a kisebb földhasználat és a csökkentett üvegházhatású gázkibocsátás. Az űrben azonban a fő motiváció a költségek csökkentése.

A kutatók azért végeznek kísérleteket, mert rendkívül költséges az élelmiszerek küldése az ISS-re – a becslések szerint egy űrhajós napi étkezése akár 20 000 fontba is kerülhet. A NASA, más űrügynökségek és magánszektor cégek hosszú távú jelenlétet terveznek a Holdon, az űrállomásokon, és talán egy napon a Marson is. Ez azt jelenti, hogy élelmiszert kell küldeni több tíz, végül több száz űrhajós számára, ami rendkívül költséges lenne rakétával, véli Dr. Shamsul. Az űrben történő élelmiszernövesztés sokkal ésszerűbb megoldás lenne. „Kezdetben egyszerűen csak fehérjével dúsított pürét készíthetnénk, majd fokozatosan bonyolultabb ételeket állíthatnánk elő az űrállomáson” – magyarázza. „A hosszú távú célunk az, hogy a laboratóriumban termesztett alapanyagokat 3D nyomtatóba helyezzük, és nyomtassunk ki bármit, amit szeretnénk az űrállomáson, mint például egy steaket!”

Ez a koncepció hasonlít a Star Trek filmek replikátor gépeire, amelyek képesek ételeket és italokat előállítani tiszta energiából. Dr. Shamsul szerint azonban ez már nem csupán tudományos fantasztikum. Az Imperial College Bezos Központjában, amely a fenntartható fehérjék kutatására specializálódott, bemutatott egy bioreaktort, amely egy téglaszínű folyadékkal volt tele, ami kémcsövekben pezsgett. Ez a folyamat a precíziós fermentáció néven ismert, amely hasonló a sör készítéséhez használt fermentációhoz, de különbözik tőle; a „precíziós” kifejezés a génmódosítást jelenti. Egy gén került a élesztőbe, hogy extra vitaminokat termeljen, de sokféle összetevő előállítására van lehetőség – mondja Dr. Rodrigo Ledesma-Amaro, a Bezos Központ igazgatója.

„Minden összetevőt elő tudunk állítani az ételekhez” – büszkélkedik Dr. Ledesma-Amaro. „Fehérjéket, zsírokat, szénhidrátokat, rostokat készíthetünk, és ezek különböző ételek összeállítására használhatók.” A bioreaktor egy kisebb, egyszerűbb változatát egy SpaceX Falcon 9 rakétával küldték az űrbe az ESA küldetés keretében. Számos bizonyíték van arra, hogy az élelmiszerek sikeresen növeszthetők sejtekből a Földön, de vajon a folyamat megismételhető-e a súlytalanság és a magasabb sugárzás körülményei között? Dr. Ledesma-Amaro és Dr. Shamsul kis mennyiségű élesztő keveréket küldtek az űrbe egy kis kocka műhold fedélzetén, amely az első kereskedelmi célú visszatérő űrhajó, a Phoenix. Ha minden a tervek szerint alakul, körülbelül három órát fog keringeni a Föld körül, mielőtt visszatér a portugál partokhoz. A kísérletet egy visszahúzó hajó fogja megmenteni, majd Londonba küldik, ahol megvizsgálják. Az összegyűjtött adatok informálni fogják egy nagyobb, jobb bioreaktor megépítését, amelyet a következő évben terveznek az űrbe küldeni.

A probléma az, hogy a téglaszínű massza, amelyet porrá szárítanak, meglehetősen étvágygerjesztőnek tűnik – még a fagyasztva szárított ételeknél is étvágytalanabb, amiket az űrhajósok jelenleg fogyasztanak. Itt lép be az Imperial College mester szakácsa, Jakub Radzikowski, aki a kémia és a gasztronómia ötvözéséért felelős kulináris oktatási tervező. Jelenleg nem használhat laboratóriumban termesztett alapanyagokat az ételek elkészítéséhez, mivel a szabályozási jóváhagyás még folyamatban van. De Jakub előnyre tett szert. Jelenleg természetes eredetű gombákból származó keményítőket és fehérjéket használ, hogy kifejlessze receptjeit. Elmondása szerint számos különböző ételt lehet majd készíteni, amint megkapja a zöld lámpát a laboratóriumban termesztett alapanyagok használatára. „Olyan ételeket akarunk létrehozni, amelyek ismerősek lesznek az űrhajósok számára, akik különböző kultúrákból származnak, hogy komfortérzetet nyújtsanak. Képesek leszünk bármilyen konyhát reprodukálni az űrben – legyen az francia, kínai vagy indiai.”

Jakub ma egy új, fűszeres gombóc és mártás receptet próbál ki. Engedélyt kaptam, hogy megkóstoljam, de a kóstolás

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cp34wzql2xvo

Szólj hozzá

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük