Xi igazi kihívása nem Trump kereskedelmi háborúja

Ha Donald Trump nevét említjük a kínai nagykereskedelmi piacokon és vásárokon, az a legtöbb esetben egy halvány nevetésre ad okot. Az Egyesült Államok elnöke által bevezetett 145%-os vámok nem váltottak ki félelmet a kínai kereskedők körében. Ezzel szemben számos online kínai nacionalista elindított egy sor gúnyos mém létrehozását, amelyben megjelenik egy mesterséges intelligencia által generált Trump, az alelnök JD Vance, valamint a technológiai mogul Elon Musk, akik éppen cipők és iPhone-ok összeszerelésén dolgoznak. Kína nem úgy viselkedik, mint egy ország, amely gazdasági fájdalmakkal néz szembe; Xi Jinping elnök világossá tette, hogy Peking nem fog hátrálni. Az elnök arról beszélt, hogy Kína több mint 70 éve a saját erejére és kemény munkájára támaszkodik a fejlődés érdekében, és soha nem számított mások ajándékaira, ezért nem fél az irracionális elnyomástól sem.

Xi magabiztossága részben abból fakadhat, hogy Kína ma már sokkal kevésbé függ az Egyesült Államokba irányuló exporttól, mint 10 éve. Azonban az igazság az, hogy Trump politikája és a vámemelések nyomást gyakorolnak Kína saját, már így is küzdő gazdaságának sebezhető pontjaira. Az ingatlanpiaci válság, a növekvő munkanélküliség és az öregedő népesség miatt a kínai emberek egyszerűen nem költenek annyit, amennyit a kormányuk szeretne. Xi 2012-ben lépett hatalomra azzal az álommal, hogy Kína megújul, és ez az álom most komoly próbatétel elé néz – nemcsak az amerikai vámok miatt. A kérdés most az, hogy Trump vámjai megfékezik-e Xi gazdasági álmait, vagy Xi képes lesz-e az akadályokat lehetőségekké alakítani.

Kína 1,4 milliárd lakosával elméletileg hatalmas belföldi piacot képvisel, de van egy probléma: a lakosság nem hajlandó költeni, amíg a gazdaság kilátásai bizonytalanok. Ez nem a kereskedelmi háború következménye, hanem a lakáspiaci összeomlás eredménye. Számos kínai család az összes megtakarítását a lakásába fektette, hogy az árak az utolsó öt évben drasztikusan csökkenjenek. A lakásfejlesztők továbbra is építkeztek, még akkor is, amikor a piac összeomlott. A szakértők szerint Kína teljes lakossága sem töltené meg az összes üres lakást az országban. A Kínai Statisztikai Hivatal egykori helyettes vezetője, He Keng, két évvel ezelőtt elismerte, hogy a legrosszabb becslések szerint mostanra elegendő üres lakás van 3 milliárd ember számára.

Az ország különböző tartományaiban igazán szomorú látványt nyújtanak az üres projektek, amelyek mind a „szellemvárosok” megnevezést kapták. Vannak olyan lakóparkok, amelyek már berendezettek, szépen karbantartott kertekkel és függönyökkel az ablakokban, de éjszaka, amikor az ablakok sötétek, nyilvánvalóvá válik, hogy az apartmanok üresek. Egyszerűen nem áll rendelkezésre elég vásárló, hogy a jelenlegi építkezés szintjét fenntartsák. Az állam öt évvel ezelőtt lépett fel, hogy korlátozza a fejlesztők kölcsönfelvételi lehetőségeit, de a lakásárak és a fogyasztói bizalom csökkenésének káros hatása már megtörtént, és elemzők februárban 2,5%-os árcsökkenést jósoltak.

A középosztálybeli kínai családokat nemcsak a lakásárak aggasztják. Aggódnak amiatt is, hogy a kormány képes lesz-e nyugdíjat biztosítani számukra, mivel a következő évtizedben körülbelül 300 millió ember, akik jelenleg 50-60 évesek, elhagyják a munkaerőpiacot. A Kínai Tudományos Akadémia egy 2019-es becslése szerint a kormány nyugdíjalapja 2035-re kimerülhet. Emellett sok fiatal keres munkát, mivel a főiskolai végzettséggel rendelkező fiatalok milliói küzdenek az elhelyezkedéssel. A legfrissebb hivatalos adatok szerint a 16 és 24 év közötti városi fiatalok körében a munkanélküliségi ráta meghaladja a 20%-ot. A kormány azóta nem közölt fiatalok körében a munkanélküliségi adatokat.

Kína nem tudja egyszerűen átkonvertálni az Egyesült Államokba irányuló exportját a belföldi fogyasztásra. Prof. Nie Huihua a Renmin Egyetemről megjegyzi, hogy a gazdasági nyomás miatt valószínűtlen, hogy a belföldi keresletet rövid távon jelentősen ki lehetne bővíteni. A kínai kormány számos intézkedést hozott a gazdaság fellendítése érdekében, többek között milliárdos gyermekgondozási támogatásokat, béremeléseket és jobb fizetett szabadságokat vezetett be. Ezen felül egy 41 milliárd dolláros program keretében kedvezményeket kínálnak a fogyasztási cikkek és elektromos járművek vásárlására, hogy ösztönözzék a vásárlásokat.

Prof. Zhang Jun, a Fudan Egyetem közgazdaságtani karának dékánja azonban hangsúlyozza, hogy ez nem fenntartható megoldás. Szükség van egy hosszú távú mechanizmusra, hogy növeljék a lakosság rendelkezésre álló jövedelmét. Xi számára ez sürgető kérdés. Az a jólét, amelyet 13 évvel ezelőtt ígért, még nem vált valóra. Ráadásul a fiatalabb generációk jövője miatt is aggódik, ami nagyobb problémákat jelenthet a Kommunista Párt számára: tüntetéseket vagy feszültségeket.

A Freedom House Kína Dissent Monitorja által közzétett jelentés szerint a pénzügyi problémák miatti tüntetések száma az utóbbi hónapokban meredeken emelkedett. Mivel minden protestálást gyorsan elnyomnak és cenzúráznak a közösségi médiában, valószínűtlen, hogy ez valódi fenyegetést jelentene Xi számára a közeljövőben. Xi 2012-ben azt mondta: „Csak akkor tehet mindenki jól, ha az ország és a nemzet is jól teljesít.” Ez az ígéret akkor hangzott el, amikor Kína gazdasági felemelkedése megállíthatatlannak tűnt. Most azonban ez a jövőkép kétségesnek látszik.

Kína az elmúlt évtizedben hatalmas előrelépéseket tett a fogyasztási elektronika, az akkumulátorok, az elektromos járművek és a mesterséges intelligencia területén, mint a fejlett gyártás irányába való elmozdulás részeként. Az Egyesült Államok technológiai dominanciájával versenyben áll, hiszen a DeepSeek chatbot és a BYD, amely tavaly megelőzte a Teslát, hogy a világ legnagyobb elektromos jármű gyártójává váljon. Ugyanakkor Trump vámjai megnehezítik a dolgokat. A kulcsfontosságú chipek Kínába irányuló értékesítésének korlátozása, például a legutóbbi lépés az amerikai Nvidia chip

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cpq7y8vl55yo