
Svéd város bírságot kapott a környezetvédelmi célok elmaradása miatt
Gothenburg, Svédország második legnagyobb városa, folytatja környezetvédelmi törekvéseinek kiemelését, és ennek érdekében pénzügyi lépéseket is tesz. A város 2022-ben vált a világ első helyi kormányzatává, amely „fenntarthatósági kölcsönt” (SLL) vett fel. Ez a finanszírozási forma olyan környezeti és társadalmi javulásokhoz kötődik, amelyeket a kölcsönvevő és a bankok közösen állapítanak meg. Gothenburg négy fő célterületet tűzött ki: megújuló energiaforrásokra alapozni a város hőtermelését, az önkormányzat gépjármű-flottáját elektromosra cserélni, csökkenteni az energiafogyasztást a város által üzemeltetett épületekben, például kórházakban és iskolákban, valamint javítani a város legszegényebb kerületeinek állapotán.
A városnak évente meg kell felelnie a megállapított javulási szinteknek, és minden egyes cél teljesítése esetén 0,1%-os kedvezményt kap a kölcsön éves díjából, ami körülbelül 100 000 koronát (10 500 dollár, 8000 font) jelent. Ha azonban bármelyik célt jelentős mértékben nem teljesítik, akkor büntetést kell fizetniük, amely ugyancsak a cél elmaradása mértékével arányos. 2022-ben és 2023-ban Gothenburg sikeresen elkerülte a pénzügyi büntetéseket, de a legfrissebb 2024-es adatok szerint a megújuló energiaforrásokra való áttérést célzó célkitűzésüket nem teljesítették, így 150 000 koronás büntetésre számíthatnak. Ez a büntetés azonban részben kompenzálva van a kedvezményekkel, amelyeket az energiafogyasztás és a társadalmi fejlődés terén elért előrelépésekért kapnak. Az önkormányzati járművek elektromosra cserélésénél, bár nem érték el a célkitűzést, a hiány nem volt elegendő a büntetés kiszabásához.
Fredrik Block, Gothenburg portfóliómenedzsere, hangsúlyozza, hogy a helyi hatóság szándékosan „ambiciózus” célokat tűzött ki, mivel úgy vélik, hogy a magasabb célok elérése ösztönzi az egész szervezetet a fejlődésre. „Célunk, hogy 2030-ra közel karbonsemleges város legyünk. Nem elsősorban a pénz miatt csináljuk ezt, hanem hogy bemutassuk a város fontos munkáját, és azt, hogy évről évre haladunk előre” – mondta Block. Az alacsonyabb jövedelmű kerületek fejlesztését éves lakossági felmérésekkel mérik, ahol a lakókat a környék biztonságáról és tisztaságáról kérdezik.
Az egyik kulcsfontosságú kezdeményezés a lakások biztonságának növelése, több megfigyelő kamera telepítése, valamint a rendőri jelenlét fokozása a bűnmegelőzés érdekében olyan területeken, mint Hjallbo és Biskopsgarden, ahol magas a bűnözési és munkanélküliségi arány, és jelentős bevándorló közösségek élnek. Az önkormányzati lakásügynökség, a Framtiden, amely a Gotheburg város tulajdonában áll, komolyan veszi a fejlesztési munkát. Lars Bankvall, a kutatási és fejlesztési vezető elmondta: „Ezekben a sebezhető területekben mi vagyunk a lakások többségi tulajdonosai, így szinte az egyetlen hivatalos szerv a környéken.”
Faduma Awil, egy szociális munkás, aki karrier-tanácsadással foglalkozik egy göteborgi foglalkoztatási központban, aggasztónak találja a megnövekedett kamerás megfigyelést és rendőri jelenlétet, mivel szerinte ez téves üzenetet közvetít a fiatalok számára. „Mit fognak gondolni a gyerekeink, amikor mindenhol kamerákat látnak Hjallbóban, de egy svéd környéken nincs egy sem? Hogyan érezhetik magukat, amikor folyamatosan figyelik őket a rendőrök?” – tette fel a kérdést Awil. Szerinte a lakossági felmérések nem elég hatékonyak vagy pontosak, és úgy érzi, a város túlzottan a környezeti célok megvalósítására összpontosít, a hátrányos helyzetű területek fejlesztésének rovására.
A fenntarthatósági kölcsönök megszerzése rendkívül bonyolult folyamat, a Gothenburg városának egy évet kellett ráfordítania, és hat jelentős északi bank vett részt benne. Az SLL-k iránti kereslet világszerte 56%-kal csökkent 2023-ban, ami a Bloomberg pénzügyi hírszolgáltató adatai szerint azt mutatja, hogy a kölcsönök megszerzése nem könnyű feladat. Mats Olausson, a svéd SEB bank fenntarthatósági tanácsadója elmondta, hogy a bank több potenciális SLL kölcsönigénylőt elutasított, mivel azok célkitűzései nem voltak elég ambiciózusak. „Sajnálom, ha egy cég sok erőforrást fektet egy SLL kidolgozásába, de végül csak negatív visszhangot kap” – mondta Olausson.
Gothenburgban a város jelenlegi környezeti és társadalmi célkitűzései 2030-ig tartanak. Block hangsúlyozza, hogy a részletes éves SLL-jelentések megmutatják a potenciális jövőbeli befektetőknek, hogy milyen különbséget tehet a pénzük. „A bankok szeretnének pénzt adni fenntartható városoknak, így a fejlődésünket bemutató SLL-jelentés segít abban, hogy vonzóbbá tegyük a várost a befektetők számára” – mondja Block.

