A Just Stop Oil mozgalom eltűnt a nyilvánosságból, most a föld alá bújtak

A Just Stop Oil (JSO) aktivistái újra előveszik transzparenseiket, előkeresik a jól ismert fluoreszkáló narancssárga mellényeiket, és feltöltik hangosbemondóikat – ez a rutin már sokszor ismétlődött az elmúlt években. Csak három év telt el azóta, hogy leveszték a leplet a klímaváltozás ellen indított akcióikról, amelyek során leveseket dobáltak, kukoricakeményítőt fújtak és utakat zártak le – rengeteg utat. A JSO a klímavédelem egyik legmegvetettebb kampánycsoportjává vált az Egyesült Királyságban. Szombatra azonban több száz aktivista gyülekezését várják London központjában, ám ez a demonstráció alapvetően eltér az eddigiektől. Először is, létezése nem titok, másodszor pedig valószínűleg nem lesznek olyan tömeges zűrzavarok, mint korábban. Valójában ez lesz az utolsó demonstrációjuk. A JSO hivatalos álláspontja szerint megnyerték a harcukat, mivel követelésük, miszerint ne legyenek új olaj- és gázlicencek, most már kormányzati politika. Magánbeszélgetések során azonban a csoport tagjai elismerik, hogy a zűrzavart okozó tüntetések ellen bevezetett szigorú új jogkörök szinte lehetetlenné tették a működésüket. Sarah Lunnon, a JSO társalapítója, azt nyilatkozta, hogy a szombati összejövetel „örömteli ünneplés” lesz. „Hihetetlen dolgokat tettünk együtt, sokat bíztunk egymásban” – mondta.

A csoport nem az egyetlen, amely ünnepelni fog. Sok ezer autós, akit megzavartak, a művészetek szerelmesei, akiket elborzasztottak a nagy festmények ellen irányuló támadások, valamint a sport- és színházlátogatók, akiket az események során zavartak meg, örömmel veszik tudomásul a JSO távozását. A rendőrség is megkönnyebbülhet, hiszen a JSO tüntetéseinek biztosítása ezermilliókba került, 2023-ra a metropolitai rendőrség szerint a csoport akciói csaknem 20 millió fontot emésztettek fel. Azonban a JSO vége újabb fontos kérdéseket vet fel, például azt, hogy valóban ez-e a zűrzavart okozó klímavédelmi akciók vége az Egyesült Királyságban, vagy a csoportok „földalatti” működése újabb, még zűrzavarosabb akciókat szülhet.

Egy nagyobb stratégiai kérdés is felmerül: a JSO modellje kicsi, elkötelezett aktivista csoportok által megvalósított célzott akciókon alapult, melyek célja a maximális zűrzavar vagy közfelháborodás kiváltása volt. Az akcióknak azonban szigorú belső szabályai voltak. Az akcióknak erőszakmentesnek kellett lenniük, és az aktivistáknak felelősséget kellett vállalniuk – várniuk kellett, hogy letartóztassák őket. Az ilyen típusú demonstrációk következményei miatt a JSO vezetői, mint például Roger Hallam, aki eredetileg öt év börtönbüntetést kapott a M25-ös autópálya forgalmának zavarására tett kísérlete miatt, fontosnak tartották, hogy látható büntetést kapjanak. A rendőrség, amelyet a közvélemény dühös reakciója és a média ellenséges tudósítása mozgósított, további hatalmakat követelt a „zöld őrültek” és más demonstrálók megfékezésére. A politikai döntéshozók figyeltek erre a felszólításra, és 2022-ben bevezették a Rendőrségi, Bűnügyi, Bírósági Törvényt, amely a „szándékosan vagy gondatlanul okozott közérdekű zűrzavart” törvényes bűncselekménnyé nyilvánította.

A következő évben a Közrendvédelmi Törvény kibővítette a rendőrség jogait, új bűncselekményeket vezetett be, beleértve az „objektumokhoz való rögzítést” és a komoly zűrzavart okozó alagútfúrást. A bíróságok, a magasabb bíróságok támogatásával, megtiltották a demonstrálóknak, hogy azt állítsák, hogy „jogszerű indokuk” volt az akcióikra. A fellebbviteli bíróság úgy ítélte meg, hogy a vádlottak hite és motivációja túl távoli ahhoz, hogy jogszerű indoknak számítson a tulajdon károsítása miatt. Ez azt jelenti, hogy a jövőben már nem érvelhetnek a jurik előtt azzal, hogy a klímaváltozás által jelentett nagyobb fenyegetés miatt indokolták a zűrzavart okozó tevékenységeiket.

A JSO vége tehát nemcsak a csoport számára, hanem a klímavédelmi mozgalom számára is új kihívásokat jelent. A jogi változások miatt egyes aktivisták úgy vélik, hogy ideje elhagyni a felelősségvállalás hagyományos elvét, és zűrzavart okozó akciókat hajtanak végre anélkül, hogy megvárnák a letartóztatásukat. Az elmúlt évben egy Shut the System (STS) nevű csoport sorozatos bűncselekményeket követett el pénzügyi és biztosítótársaságok irodáin ellen, ablakokat törtek be, festéket fújtak, zárakat ragasztottak le. Az aktivisták azt állítják, hogy a jogi változások miatt már nem fenntartható a hagyományos felelősségteljes tiltakozás.

Az új helyzet arra is rávilágít, hogy a klímavédelmi mozgalomnak át kell gondolnia a jövőbeli stratégiáit. Egyesek szerint a nem zűrzavart okozó módszerek alkalmazása, amelyek nagyobb közönség támogatását vonják maguk után, lehet a jövő kulcsa. Az aktivisták körében a cél az, hogy a politikai pártok versenyezzenek a klímavédelem terén, ahelyett, hogy elfordulnának tőle. A JSO öröksége tehát nemcsak a zűrzavart okozó akciók vége, hanem a klímavédelmi mozgalom jövője szempontjából is új lehetőségeket és kihívásokat hozhat.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cz6denxzweeo