Miért számolják a tudósok az apró tengeri élőlényeket az űrből?
A tudósok szerint a tengervíz színében tapasztalható apró eltérések lehetővé teszik, hogy a kutatók az űrből számolják meg az apró, de rendkívül fontos antarktiszi tengeri élőlényeket. A kutatás fókuszában az antarktiszi krill áll, amely mindössze néhány centiméter hosszú és a Föld egyik legbőségesebb, valamint legfontosabb állatfaja. A tengeri élővilág, beleértve a bálnákat, pingvineket, fókákat és tengeri madarakat, mind táplálkozik ezekkel a parányi lényekkel. Azonban a környezetvédelmi tudósok aggasztónak tartják, hogy a halászat és a klímaváltozás negatív hatással lehet a krill állományára, ezért új módszerek kidolgozására van szükség a populáció figyelemmel kísérésére.
Rod Downie, a WWF-UK vadon élő állatokkal foglalkozó jótékonysági szervezet fő sarkvidéki tanácsadója hangsúlyozta, hogy az antarktiszi krill a Déli-óceán szuperhőse. „Kicsik, és nem kapnak elég figyelmet, pedig elképesztő tengeri életet tartanak fenn, de a klímaváltozás és a fenntarthatatlan halászat veszélybe sodorja őket” – mondta Downie. Az University of Strathclyde, a WWF és a Brit Antarktiszi Felmérés (BAS) kutatói egy új módszert dolgoznak ki, amely lehetővé teszi a műholdak használatát az antarktiszi óceánban található krill mennyiségének meghatározására. A kulcs abban rejlik, hogy a tengervíz mennyi fényt nyel el, ami a benne úszó krill mennyiségétől függ.
Dr. Cait McCarry, az University of Strathclyde kutatója most tért vissza egy antarktiszi útról, ahol krilleket gyűjtött, hogy megmérje a fényelnyelés hatását. „Kezdjük a tengervízzel, majd hozzáadunk egy krillet, és mérjük, mennyi fényt nyel el a víz” – magyarázta. „Ezután hozzáadunk még egy krillet, és újabb mérést végzünk.” A kutatók szerint a krill sűrűségének és a víz színének összefüggése lehetővé teszi, hogy a műholdak segítségével pillanatképeket készítsenek a krill populációról, így figyelemmel kísérhetik a tengeri élőlények állapotát az űrből.
A krill tápláléka a Föld legnagyobb állatainak, köztük a hatalmas bálnáknak, amelyek több ezer kilométert vándorolnak, hogy Antarktisz környékén táplálkozzanak. Ezen kívül a krill a tenger egészséges ökoszisztémájának alapját képezi, és egy pozitív ciklus részét képezi: a bálnák krillet esznek, a krill pedig mikroszkopikus algákat fogyaszt, amelyek a tengeri jégen élnek, és amelyek növekedésük közben szén-dioxidot nyelnek el. Amikor a bálnák ürítenek, az tápláló anyagokat juttat a tenger alatti növényekhez, amelyek így segítik a bolygó hűtését.
A globális felmelegedés következtében azonban a tenger hőmérséklete emelkedik, ami aggasztó hatással lehet erre a ciklusra, és a krill sebezhetővé válhat. Downie hangsúlyozta, hogy sürgősen jobb kezelési módszereket kell kidolgozni a halászatra és meg kell védeni a krill élőhelyeit a tengeri védett területek hálózatán belül. „Ez a projekt új eszközt adhat a kezünkbe, amely segíthet a krill védelmében és monitorozásában” – tette hozzá.
A kutatás célja tehát nem csupán a krill állományának nyomon követése, hanem a tengeri ökoszisztéma védelme is, amely kulcsszerepet játszik a globális környezet fenntartásában. Az antarktiszi krill tehát nemcsak egy apró élőlény, hanem a tengeri élet alapját képező, kritikus jelentőségű faj, amelynek megóvása elengedhetetlen a jövőnk szempontjából.
Ezeket is érdemes megnézni
Kolumbiai szélerőművek: ígéretek és kihívások az őslakosok számára
Katasztrofális utcai tisztaság: soha nem volt még ilyen szemetes a város
