Svéd város bírságot kapott környezetvédelmi célok elmaradása miatt

Gothenburg, Svédország második legnagyobb városa, környezeti elköteleződését hangsúlyozva folytatja a pénzügyi források mozgósítását a fenntarthatóság érdekében. 2022-ben a város azzal a céllal lépett a pénzpiacra, hogy fenntarthatósági kölcsönt, más néven „sustainability linked loan” (SLL) vegyen fel, amelynek révén az első helyi kormányzat a világon, amely ilyen lépésre szánta el magát. Az SLL egy olyan finanszírozási forma, amely a kölcsönző és a bankok között előre meghatározott, éves környezeti és társadalmi javulásokhoz kötődik. Gothenburg négy célterületet jelölt meg, amelyek közé tartozik, hogy a város fűtési rendszerének kizárólag megújuló energiaforrásokra való átállítása, a helyi önkormányzat járműflottájának elektromosra váltása, az önkormányzati épületek, például kórházak és iskolák energiafelhasználásának csökkentése, valamint a legszegényebb városrészek fejlesztése.

A városnak az év végén teljesítenie kell a megállapított javulási szinteket, és ha ezeknek eleget tesz, akkor a kölcsön éves díjából 0,1%-os kedvezményt kap, ami körülbelül 100,000 svéd koronának (10,500 dollárnak, 8,000 brit fontnak) felel meg. Amennyiben viszont egy célt nem teljesít bizonyos mértékben, úgy büntetést kell fizetnie, amely szintén az említett összeg. 2022-ben és 2023-ban Gothenburg sikeresen elkerülte a pénzügyi büntetést, azonban a legfrissebb, 2024-re vonatkozó adatok szerint a megújuló energiaforrásokra való áttérést célzó célkitűzését nem teljesítette, és ennek következtében 150,000 koronás büntetésre számíthat. Ezt a büntetést azonban ellensúlyozza az energiafelhasználás és a társadalmi javulások terén elért kedvezmények. Az önkormányzati járművek elektromosra váltására vonatkozó cél elérése ugyan nem sikerült, de nem olyan mértékben, hogy büntetést kellene fizetnie.

Fredrik Block, a Gothenburg város portfólió menedzsere, hangsúlyozta, hogy a helyi hatóság szándékosan „ambiciózus” célokat tűzött ki. „Magasan kell célozni, hogy az egész szervezet a cél elérésére törekedjen. Nem haladunk olyan gyorsan, mint vártuk, de lépésről lépésre haladunk. A célunk továbbra is az, hogy 2030-ra közel karbonsemlegessé váljunk.” Block szerint nem a pénz az elsődleges motiváció, hanem a város fontos munkájának bemutatása és a folyamatos fejlődés. „Azt szeretnénk megmutatni a világnak, hogy ezek a problémák, és ezek a jó dolgok történnek.”

A szegényebb városrészek javulásának mértékét évente végzett lakossági felmérések alapján mérik. A lakosok arról nyilatkoznak, hogy hogyan érzik magukat a környezetük biztonságával és tisztaságával kapcsolatban. Fontos kezdeményezések között szerepel a lakhatás biztonságának növelése, a megfigyelő kamerák számának emelése és a rendőri jelenlét fokozása a bűnmegelőzés érdekében olyan városrészekben, mint Hjallbo és Biskopsgården, amelyek magas bűnözési és munkanélküliségi rátával, valamint jelentős bevándorló populációval rendelkeznek.

A Framtiden nevű közszolgáltató ügynökség, amely végső soron Gothenburg városához tartozik, komolyan veszi a fejlesztési munkát. Lars Bankvall, a kutatás-fejlesztési vezetője elmondta, hogy a legnagyobb részesedéssel bírnak ezekben a területekben. „Többnyire mi vagyunk az egyetlen hivatalos szerv ezekben a városrészekben. Senki más nincs ott, csak mi. Én úgy látom, hogy talán mi vagyunk a város legfontosabb eszköze, mert sok pénzügyi forrással rendelkezünk. Mindenben részt veszünk.”

Faduma Awil, egy szociális munkás, aki karrier-tanácsadást nyújt egy foglalkoztatási központban Gothenburgban, aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a megnövekedett kamerák és rendőri jelenlét rossz üzenetet közvetít a fiatalok felé a szegényes városrészekben, és hogy ez akár a faji profilalkotás növekedéséhez is vezethet. „Mit fognak gondolni a gyermekeink, amikor mindenhol kamerákat látnak Hjallbóban, de egy svéd környéken egyet sem? Hogyan fogják érezni magukat, amikor folyamatosan rendőrök figyelik őket?” – mondta Awil. Ő úgy véli, hogy a lakossági felmérések nem hatékonyak vagy pontosak, és hogy a város aránytalanul sok erőforrást fordít a környezeti célok elérésére a hátrányos helyzetű területek javítása rovására.

A fenntarthatósági kölcsön tárgyalása egy bonyolult folyamat, amely Gothenburg számára egy évet vett igénybe, és amelyben hat jelentős északi bank volt érintett. Az SLL-k globális kiadásának száma 2023-ban 56%-kal csökkent, ami a Bloomberg pénzügyi hírügynökség adatai alapján is jól látható. Mats Olausson, a svéd SEB bank fenntarthatósági tanácsadója, elmondta, hogy a bank már elutasított olyan potenciális SLL kölcsönkérőket, akiknek a céljai nem voltak elég ambiciózusak. Hozzátette, hogy az SLL-ek kihívást jelentenek azok számára, akik sikeresen megszerzik őket. „Sajnálatos, ha egy cég sok erőforrást fektet egy SLL kidolgozásába, és végül csak negatív hírverést kap” – mondta Olausson. „Nem érdeke senkinek, hogy túlzottan ambiciózus célokat tűzzön ki, amelyek lényegében lehetetlenek.”

Gothenburg jelenlegi környezeti és társadalmi céljai 2030-ig érvényesek. Block hangsúlyozta, hogy a részletes éves SLL-jelentések megmutatják a potenciális jövőbeli befektetők számára, hogy milyen különbséget jelentene a város számára a pénzük. „A bankok szeretnének pénzt adni fenntartható városoknak, így a fejlődésünket az SLL-jelentéseink keretein belül csomagolva teszem vonzóbbá a várost a befektetők számára” – mondta Block.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c5yx1rl8dk2o