Trump ásványi anyagokkal kapcsolatos megállapodásának váratlan következményei

Donald Trump visszatérése a Fehér Házba súlyos csapást jelent a globális klímavédelmi erőfeszítésekre – véli Christiana Figueres, az Egyesült Nemzetek volt klímavédelmi vezetője. Trump megválasztása óta, 2023 novemberében, az Egyesült Államok kilépett a Párizsi Klímaegyezményből, amelyet a legfontosabb globális klímavédelmi megállapodásnak tartanak. Ezen kívül úgy tűnik, hogy Trump megakadályozta az amerikai tudósok részvételét a nemzetközi klímakutatásokban, valamint eltávolította az elektromos járművekre vonatkozó nemzeti célokat. Ráadásul elődje zöld technológiák fejlesztésére irányuló törekvéseit „zöld új átverésnek” nevezte.

Mindazonáltal, Trump érdeklődése a kritikus ásványi anyagok iránt, különösen Ukrajna és Grönland irányában, meglepő módon felerősödött. A kritikus ásványi anyagok beszerzése kiemelt cél lett Trump számára, mivel ezek alapvetőek a légiközlekedési és védelmi iparban, de fontos szerepet játszanak a zöld technológiák gyártásában is. Az amerikai helyzet a ritka földfémek és a kritikus ásványok piacán gyenge, ami aggasztó, hiszen ezek nélkül a technológiák fejlődése nem képzelhető el.

A SpaceX és a Tesla, Elon Musk cégei, jelentős mértékben támaszkodnak a kritikus ásványokra, mint például grafit az elektromos járművekben, lítium az akkumulátorokban és nikkel a rakétákban. Elizabeth Holley, a Colorado School of Mines bányamérnöki tanszékének docense elmondja, hogy minden országnak megvan a saját kritikus ásványi anyagok listája, amely általában ritka földfémekből és egyéb fémekből, például lítiumból áll. A kereslet az ásványok iránt robbanásszerűen növekszik; 2023-ban a lítium iránti kereslet 30%-kal emelkedett, amit a tiszta energia és az elektromos járművek gyors növekedése hajt.

A Biden-kormányzat a zöld technológiák iparának támogatására összpontosított, különösen az Inflációs Csökkentési Törvény (IRA) révén, amely adókedvezményeket és hiteleket kínál a szén-dioxid-kibocsátást csökkentő technológiákhoz. Az IRA 2024 augusztusára 493 milliárd dollárnyi (382 milliárd font) befektetést vonzott az amerikai zöld iparba. Ugyanakkor a Biden-adminisztráció nem fektetett elegendő hangsúlyt a kritikus ásványok beszerzésének támogatására, inkább a gyártási folyamatokra összpontosított.

Trump mostani lépései a kritikus ásványok beszerzésére utalnak arra, hogy talán a felfelé történő folyamatok irányába is elmozdulás várható. Az elnök körüli információk szerint várhatóan hamarosan bevezet egy „Kritikus Ásványi Anyagok Végrehajtási Rendelkezést”, amely tovább ösztönözheti a befektetéseket ebben a szektorban. A szakértők szerint a rendelet részletei még nem világosak, de várhatóan tartalmaz majd intézkedéseket az amerikai bányászat felgyorsítására, például engedélyek gyorsított kiadására és feldolgozóüzemek építésére vonatkozóan.

Mindezek ellenére Willy Shih, a Harvard Üzleti Iskola professzora hangsúlyozza, hogy az amerikai kormányzat nem rendelkezik elegendő technikai tudással a bányászati ellátási láncok kiépítésének összetettségéről, és figyelmeztet, hogy a bányák és feldolgozó üzemek létrehozása akár 10 évet is igénybe vehet. Trump korábbi, klímavédelemmel ellentétes politikáját, különösen az IRA fenntartására irányuló ellenállását sokan kritizálják, hiszen az elnöki székért folytatott versenyben a republikánusok számára is fontos, hogy a zöld ipar támogatója legyen.

Miközben a zöld átmenet során Trump gazdasági szempontból próbálja megvédeni az Egyesült Államok érdekeit, a klímavédelmi szakértők számára nyilvánvaló, hogy Trump nem tekinthető környezetvédőnek. A helyzet azonban azt mutatja, hogy ha a gazdasági érdekek találkoznak a zöld technológiák fejlődésével, akkor talán még Trump is képes lehet hozzájárulni a globális klímavédelmi törekvésekhez. A globális klímaváltozás elleni harcban az Egyesült Államok szerepe kulcsfontosságú, és a jövőbeli lépések meghatározzák, hogy Trump öröksége valóban gazdasági vagy környezetvédelmi szempontból fog-e formálódni.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c30mjedjzgpo