-
Szovjet űrhajó várhatóan visszatért a Föld légkörébe
A 1972-ben, a Vénusz felfedezésére indított űrszonda több mint öt évtizedet töltött el Föld körüli pályán. Az űreszköz küldetése során rengeteg értékes adatot gyűjtött, amely nemcsak a Vénusz megértéséhez járult hozzá, hanem a Föld és az űrkutatás általános ismereteihez is. A szonda pályája az évek során számos kihívással nézett szembe, de a mérnökök és a tudósok folyamatosan dolgoztak a rendszer karbantartásán, hogy biztosítsák a lehető leghosszabb működést. Az űreszköz nem csupán egy tudományos küldetés részeként indult, hanem egy olyan űrprogram részeként, amely a bolygók felfedezésére és a Naprendszer mélyebb megértésére összpontosított. A küldetés célja a Vénusz atmoszférájának és felszínének részletes feltérképezése volt, amely a Földhöz hasonló, de mégis rendkívül eltérő…
-
A jövő űrutazása: Lehetnek-e a robotok az emberek helyett az űrhajósok?
Az űrkutatás terén az elmúlt évtizedekben tapasztalt technológiai fejlődés új kérdéseket vetett fel, különösen azzal kapcsolatban, hogy vajon szükséges-e embereket küldeni az űrbe, és hogy ez milyen kockázatokkal és költségekkel jár. A Marsra küldött emberi missziók és a különféle űrturizmus projektek mellett a technológiai újítások lehetővé tették, hogy egyre inkább automatizált űrszondák és robotok végezzenek el olyan feladatokat, amelyeket korábban emberi szakembereknek kellett volna elvégezniük. A NASA és más űrügynökségek folyamatosan dolgoznak az automatizált rendszerek fejlesztésén, amelyek képesek felfedezni a bolygókat, gyűjteni az adatokat, és akár mintákat is hozni a Földre. Az új technológiák, mint például a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás, szintén lehetővé teszik, hogy ezek a rendszerek…
-
Hogyan kerüljük el a defektet a Holdon?
A hatalmas gumiabroncs-gyártók már dolgoznak azon, hogy olyan gumiabroncsokat fejlesszenek ki, amelyek képesek ellenállni a Hold és a Mars szélsőséges körülményeinek. A kutatók célja, hogy a jövőben az űrkutatás során használt járművek számára megbízható és tartós megoldásokat kínáljanak, amelyek nemcsak a Földön, hanem más égitesteken is megállják a helyüket. Az űrkutatás iránti növekvő érdeklődés és a következő évtizedekben tervezett Mars-missziók miatt ezek a fejlesztések különösen időszerűek. A Hold és a Mars felszíne teljesen eltér azoktól a körülményektől, amelyekkel a földi gumiabroncsok általában találkoznak. A Holdon például nincs légkör, ami azt jelenti, hogy a hőmérséklet ingadozása rendkívül szélsőséges lehet, a nappali hőmérséklet elérheti a 127 Celsius-fokot, míg éjszaka akár -173 Celsius-fokra…
-
Miért számolják a tudósok az apró tengeri élőlényeket az űrből?
A tudósok szerint a tengervíz színében tapasztalható apró eltérések lehetővé teszik, hogy a kutatók az űrből számolják meg az apró, de rendkívül fontos antarktiszi tengeri élőlényeket. A kutatás fókuszában az antarktiszi krill áll, amely mindössze néhány centiméter hosszú és a Föld egyik legbőségesebb, valamint legfontosabb állatfaja. A tengeri élővilág, beleértve a bálnákat, pingvineket, fókákat és tengeri madarakat, mind táplálkozik ezekkel a parányi lényekkel. Azonban a környezetvédelmi tudósok aggasztónak tartják, hogy a halászat és a klímaváltozás negatív hatással lehet a krill állományára, ezért új módszerek kidolgozására van szükség a populáció figyelemmel kísérésére. Rod Downie, a WWF-UK vadon élő állatokkal foglalkozó jótékonysági szervezet fő sarkvidéki tanácsadója hangsúlyozta, hogy az antarktiszi krill a…
